Hogyan essünk felfelé?! - avagy szinglianyu kalandjai

Ha a világ most normális volna, épp az első Parkos bulira készülnék a koranyárias péntek estébe, jóbarátokkal és hatalmas, jeges, színes italokkal. Táncolnék hajnalig, közben kis buta, de számomra nagyon fontos zenék kedvenc sorait torkom szakadtáig üvölteném bele az éjszakába. Ha a világ most normális volna, épp a legkisebb bőröndömbe próbálnám a legjobb nyári cuccaimat… Tovább »

Huh. Ez ma egy kicsit nehezebb. Alulról súroljuk a 40. karanténban töltött napot és lassan, de biztosan kezdi ledobni az agyam az ékszíjat, de nem ám úgy, ahogy szeretem, hanem úgy, amit nem annyira. Arról már írtam pár bejegyzéssel ezelőtt, hogy milyen nagyon távol áll a mostani helyzet a komfortzónámtól, de aki kicsit is ismer,… Tovább »

Pár éve olvastam, azt hiszem a WMN-en egy cikket arról, hogy 30 éves korára egy nőnek mi kell, hogy okvetlenül a birtokában legyen. Hát, ezt most kicsit megreformáltam. MegSzandisítottam. 30 után (jó, van az már 34 is) egy Nőnek kell hogy legyen ízlése. Ételben, italban, filmben, zenében… Férfiban. Kell, hogy legyen pár sebtapasz a szívén,… Tovább »

18 nap. Ennyi ideje vagyunk önkéntes karanténban. 18. napja, hogy szinte mindentől elzártam magam, amitől én én vagyok, hogy a messengert és a videochatet kimaxolom a társas érintkezések minden (igen, MINDEN 🙈…) formájára és mondhatom, hogy ok, nem rossz, vannak benne vicces, sőt egész izgi lehetőségek is, de azért na, köze nincs az igazihoz 😅 Úgy… Tovább »