Hogyan essünk felfelé?! - avagy szinglianyu kalandjai

Július utolsó napja van és én nem bííírok magammal már megint ☺ Már beszereztem egy csomó dobozt, meg zsákot, sőt, lélekben el is kezdtem pakolni, de holnaptól átültetem az elméletet a gyakorlatba is, mert a gondolat ereje sajnos az összecuccolásról lepereg. Azt azért nem bánnám, ha egy hónappal később lenne és túllennék az egészen, de… Tovább »

Jó szelet fogtam a vitorlámba. Nem engedem ki belőle. Valahogy azt érzem, hogy az élet/sors/karma mintha kompenzálna most a sok szarságért, amin átmentem. Egyátalán nem vagyok spiri, de ez a széria most nem lehet véletlen. Olyan dolgok történnek, csak kapkodom a fejem, hogy ezek hol voltak eddig?! Nyílván a lehetőségeim pontosan ugyanezek voltak fél, vagy… Tovább »

Ma egy istenien találó képbe futottam bele a neten, rögtön meg is osztottam minden social platformomon, ahol csak létezem a virtuális térben. Pont az van rajta, amin hetek óta pörgök és mondogadok, amivel egyeseket kiakasztottam, másoknak pedig az elismerését vívtam ki. Az, amit abból tanultam, ami velem történt, és amire trenírozom magam a jövőmmel kapcsolatban:… Tovább »

Szóval, most jutottam el oda a rekonstrukciós folyamatokkal, amelyek a saját magam renoválására összpontosulnak, hogy szintet lépjek. Szandi Deluxe kőkeményen loading… 💪🏼 Őszintén szólva sosem a bombasztikus alakommal taroltam. Inkább az anyai ágon öröklődő (csuriban az ujjam, hogy Lujzinak is megmaradjon) kék szememmel, a hatalmas pofámmal, a gyorsan riposztoló csípős nyelvemmel, az istentudjahonnanadódó elementáris önbizalmammal… Tovább »

Amikor a 33. szülinapomkor elfújtam a gyertyáimat Máltán, egy oltári szülinapi menet közepén, hasamban a pár napos Lujzival, akinek a létezéséről még kicsit sem tudtam, egyátalán nem gondoltam volna, hogy életem eddigi legdurvább éve következik. Pedig néhány extrém kalandos évem volt már, legendás a 2003-mas (khm), űberdurva a 2010-es (khm a négyzeten), de ez a… Tovább »

Kicsit eltűntem, scuzzi, nincsen semmi vész. Rendeztem a soraimat és csak azért, hogy írjak valamit, továbbra sem fogok, csak akkor, ha mondok is vele valami lényegeset. Az van, hogy perpillanat két dologról írhatnék. Viszont az egyikről már nem akarok írni, a másikról meg még nem. Sok mindent kellett mérlegelnem, mert brutális indulatokat váltottam ki a… Tovább »

Tiszta lap. Új fejezet. Holnaptól egyedül. Csak Lujzi és Én. Még egy hónapot leszünk itt, utána az utolsó szálat is elvarrjuk, ami a múltra emlékeztet és teljesen új alapokra “húzzuk fel” magunkat. Kizárólag magunkra. Borzasztó nehéz megtalálni a balanszot. Először is Anya vagyok. Másodsorban Nő. Most ez a rangsor, de néha iszonyú nehéz betartani. A… Tovább »