Utolsó éjszaka a kórházban, holnap végre hazamegyünk! El sem hiszem! 11 napja ez még eszméletlen távolinak tűnt…
Azért maradjunk annyiban, hogy rettenetesen be vagyok szarva az egésztől. Lujzi eddig jól viselkedik, eszik, mint a parancsolat, alszik, cukiskodik. Öltözni utál, vetkőzni mégjobban (erre emlékeztetni fogom 16-17 éves kora körül elég sűrűn…) és csak nagyon indokolt esetben sikítvaordít, pl ha éhes, vagy ha egy hatalmas pukit próbál kipréselni, de bevallom, én sem vagyok kedves egyik ilyen helyzetben sem.
Az azért para, hogy nem lesz már a kórházi védőháló, mostantól az én felelősségem életbentartani és rendeltetésszerűen működtetni, alsó hangon 18-20 évig 😂 Hálisten kedden jön a Mama és a (még)férjem is segít, de azért ígyis óránként uszkve 5-ször nézem meg pánikolva, hogy lélegzik-e (légzésfigyelő mellett is).
Azért ma megint itt volt az a rohadt gombóc érzés a torkomban. Még mindig nem tudok túllendülni a köcsög álmokon. Még mindig újra és újra álmodom az egész rohadt megcsalós-kiderülős-vitatkozós szart és utána kb 2 órát elvesz az életemből mire rendezem magam, hogy jólvan, ez van, előre Szandi bazmeg, nem hátra…
Tejem nincs. Cseppek továbbra is, sehol a nagy fakadás, pedig mindent úgy csinálok, ahogy a nagykönyvben elő van írva. Iszom a malátaitalt, fejem a géppel, cuppantom a gyereket. De sehol semmi szabad szemmel látható… Frusztráció level 1 000 000.
Lujzi holnap belakja az ideiglenes gyerekszobáját. A héten szerződünk a régi házam eladására és a hiperszuper újra is, ami Nagykovácsitól a lehető legtávolabbi ponton van, ha ráböksz a térképre, de még a városban. Mindig is híve voltam a drasztikus lépéseknek, ha már változtatni kell, változtassunk durvát 💪🏼 Mostmár tényleg csak hetek vannak hátra a régi életemből és ketten kezdjük az újat. Ketten, a világ ellen.
Szandi&(rókás pizsiben cukiskodó)Lujzi
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: